Hőseinknek mindennapjainkban kell élniük
Csütörtök délután rövid ünnepség keretében koszorúzták meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanújának, Gonzeczky Jánosnak a Zárda templom falára kifüggesztett emléktábláját.
Egymásnak ellentmondó statisztikák szerint a szabadságharcot követő megtorlás során mintegy ötszáz halálos ítélet született, ebből körülbelül száztízet hajtottak végre az osztrákok. Közülük a tizenhárom aradi vértanút, név szerint Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt 1849 október hatodikán végezték ki Aradon, Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét pedig ugyanaznap Pesten. De nem szabad megfeledkeznünk Kazinczy Lajos ezredesről, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiáról, a tizennegyedik aradi vértanúról sem, akit 1849 október 25.-én lőttek agyon az aradi vársáncban.
Emlékeznünk kell Gonzeczky Jánosra mezőhegyesi lelkészre is, akit 1849 október 8.-án, Pesten végeztek ki. Bűne az volt, hogy a templomban kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását és felolvasta a függetlenségi nyilatkozatot. Bár nem itt született, Gonzeczky ezer szállal kötődik Szatmárnémetihez, hisz itt kezdte lelkészi pályafutását és Hám János püspök megbízásából ő vezette a Zárdatemplom építését. Rá emlékeztek Szatmárnémetiben, az általa létrehozott templom előtt politikusok és egyszerű járókelők, idősek és fiatalok.
A szatmárnémeti RMDSZ és a Szent István Kör által szervezett ünnepség vezetését Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója vállalta magára, az egybegyűlteket pedig előbb Ft. ifj. Pallai Béla görög katolikus, majd Gödri Alpár evangélikus lelkipásztor köszöntötte. Utóbbi kihangsúlyozta, hogy „boldog az a nemzet, amely magasztos eszmékért tud harcolni és boldog az a nemzet, amely hősökre tud emlékezni". Reményét fejezte ki, hogy a hőseinkre való emlékezés mindennapjaink részét képezi és Isten segítségét kérte ahhoz, hogy a magyarság hű tudjon maradni gyökereihez, majd beszédét Damjanich János imájával zárta.
Ezt követően Thoroczkay Sándor történész, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke idézte fel a történelmi eseményeket, felhívva valamennyiünk figyelmét, hogy ez a drámai, de dicső történelmi mozzanat erőt és hitet kell adjon a magyarságnak az összefogáshoz, az együttműködéshez. A folytatásban Varga Sándor színművész szavalta el Faludy György Október 6. című versét, majd az ünnepélyes koszorúzásra került sor, melyben a Dsida Jenő cserkészcsapat tagjai segédkeztek.
A sort Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, egyben a megyei RMDSZ elnöke nyitotta, majd Kereskényi Gábor és Magyar Lóránd, a szatmárnémeti RMDSZ, Günthner pedig a szövetség parlamenti képviselőinek nevében helyezett el koszorút. Ezt követően tisztelget a hősök előtt többek között a megyei tanfelügyelőség, a Környezetvédelmi Ügynökség, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, az MPP, az EMNT, a Szent István Kör, a Véndiákszövetség, a Szatmár.ro szerkesztősége, Ilyés Gyula polgármester és Pataki Csaba alprefektus jelenlétében.
Az ünnepélyes megemlékezés végén a Székesegyház kórusa elénekelte a magyar Himnuszt, a maroknyi megemlékező pedig csak remélheti, hogy száz év múlva is lesz ki koszorút helyezzen Szatmárnémeti a magyar hősök és Gonzeczky János emléktáblája alá.
